Ebben a borongós, szeles, nem éppen ízig-vérig nyári időben nosztalgiám támadt a Balaton iránt.  Idén még nem volt hozzá szerencsém sajnos, bár amit én leginkább szeretek - kirándulni, sétálni - az 30 fokos hőség nélkül sokkal kellemesebb.
Csak néhány, számomra kedves képet teszek fel, amúgy emlékezésül, melyek pár éve készültek.

Tihany felé...

Ez már Tihanyban...

Ki ne tudná: Badacsony

A badacsonyi kikötő madártávlatból

 Az elmaradhatatlan vitorlás

Szürkületben is szép

Távozóban: a viadukt

Tejszínes-csokis-diós kocka

Az eredeti recept egy régebbi Prímakonyha számból származik. A megjelenéskor is kipróbáltuk, és nagyon ízlett mindenkinek, ezért időről időre újra előkerül egy nagyon pici változtatással, aminek legfőbb oka egy falusi vegyesbolt nem túl széles kínálata :)

Így készül:
A legalsó sárga tésztához 15 dkg lisztet, fél csomag sütőport, 9 dkg cukrot összekeverünk, majd 12 dkg margarinnal és 3 tojás sárgával elmorzsoltam és egy jól kivajazott - kilisztezett tepsibe nyomkodtam, majd a tésztát megkentem néhány kanál lekvárral - eper lekvárt használtam, szerintem jól illett hozzá.

A krémhez 10 dkg csokit lereszeltem, 15 dkg darált dióval, 2 evőkanál kakaó porral, fél csomag csoki puding porral, negyed csomag sütőporral elkevertem, majd hozzáadtam 1,5 dl tejfölt.  A 3 tojás fehérjét felvertem 8 dkg cukorral, és azt is apránként a tejfölös krémhez kevertem és a lekváros tésztára simítottam.

Előmelegített, közepesen meleg sütőben megsütöttem, és míg hűl, elkészítettem a vaníliás krémet:
1 csomag vanília pudingport 3 dl tejjel és 6 dkg cukorral megfőztem, mikor kihűlt a krém, 12 dkg margarinnal habosra kevertem, majd a piskótára kentem.

2 csomag habport 3 dl hideg tejjel és egy kevés instant zselatin porral habbá vertem, és ezt a vaníliás krémre simítottam, végül ,megszórtam reszelt csokival.

Az általam leírt recept csak egy fél adag, az eredetiben mindenből dupla mennyiség szerepel, és abból egy nagy gáztepsire való süti lesz.

Finomságok a kemencéből

Minden évben alig várom, hogy megérkezzen a jó idő, amikor a nap részét az udvaron lehet eltölteni. Igazi  megkönnyebbülés  a hosszú téli hetek után kint ücsörögni vagy dolgozni az udvaron, és élvezni a friss levegőt, a napfényt, a szép virágokat.

Ezen kívül van valami, amit szintén hiányolunk egész télen, ez pedig a szabadtéri sütés-főzés. Bográcsozás, grillezés, vagy szalonnasütés - mindenkinek van kedvence, azt hiszem.
Nekem most a kemence a favoritom, és minden, ami benne készül.

A pizza vagy a kenyérlángos bármikor, bármekkora mennyiségben készülhet, nem szokott maradni egy morzsa sem.

A pizzát - ahogy az látszik is - a mindent bele elven készítjük, szeretünk sokféle feltétet rápakolni. Receptet nem írok hozzá, mára már mindenkinek van egy jól bevált tésztája.

A kenyérlángosra tejföl, szeletelt hagyma és szalonna került.

Természetesen mind a pizza, mind a kenyérlángos készülhet konyhai körülmények között is, de azért a kemencés változat az igazi...

Cukkini-vacsi

Az idei első cukkini az én konyhámban kötött ki, és nagyon hamar finom vacsoraként végezte egy nem kevésbé finom saláta társaságában.
Nem sokféle módon szeretem a cukkinit, ez az elkészítési mód a kedvencem:
Egy zsenge cukkinit lereszeltem nagy lyukú reszelőn, és egy konyharuhába csomagolva kinyomtam belőle a levét (lehet puszta kézzel is, de nekem a konyharuhás változat jobban bejött). Ezután hozzákevertem 2 tojást, kevés sót, lisztet és az így kapott masszába jött még egy jó csokor aprított petrezselyem zöld (nem kell nagyon apróra vágni) és némi feta sajt.
Egy serpenyőben kevés olajat hevítettem, és abba egy kanállal adagolva a masszámat, kis lepénykéket sütöttem.

A salátához fejes salátát, paradicsomot és lila hagymát aprítottam, és a következő öntetet készítettem hozzá: napraforgó olaj, citromlé, kevés mustár és erős pista, pici cukor és szárított majoránna. Ezeket egy kis edényben jó összeráztam, és ráöntöttem  a salátára.

Nem annyira szép, de annál finomabb, könnyű nyári vacsora.

Irány Gyékényes!

Lassan 8 éve élek Pécsen, de még mindig somogyinak érzem magam, és azt hiszem ez nem is fog változni - hiszen eddigi életemnek kb. háromnegyedét ott töltöttem.
Somogyról az emberek többségének elsőként a Balaton jut eszébe, ami végülis érthető. De vannak más szép helyek is, amiket érdemes meglátogatni, és ezek közül az egyik a horvát határhoz közeli Gyékényes.
Én leginkább a tavakat szerettem volna látni, tehát célzottan csak oda mentünk, és mondhatom, nagyon szép délutánt töltöttünk el szimplán nézelődéssel.

Persze, a szomjas és éhes utazónak nem kell félnie, hogy nem talál helyet ahol szomját és éhségét csillapítsa. A strand közelében is van erre lehetőség bőven, de mi a nyaraló övezetben találtunk egy nagyon hangulatos éttermet közvetlenül a tó partján. A szép látvány mellé nagyon finom pizzát is fogyasztottunk.
A kilátás az étteremből pedig magáért beszél:

Ha már erre jártunk, tettünk egy kis kitérőt Surd környékére is, ahol köztudottan nagyon sokan foglalkoznak karácsonyfa és tuja nevelésével. Persze az ünnepre való tekintettel valamennyi kertészet zárva volt, így csak kerítésen kívülről csodálhattuk meg a tuja különlegességeket - de a kitérő így is jó ötlet volt.

Ezután pedig egy újabb kitérővel, Nagyatádon át hazafelé vettük az irányt.

Csiga - darázsfészek

Szeretek kipróbálni új recepteket, de ha valami régóta jól bevált, azt szerintem nem érdemes lecserélni. Így van ez a kakaós csigával is, amelyet már nagyon régóta egy Horváth Ilona szakácskönyvből származó recept alapján készítünk.
A tészta hozzávalói: 60 dkg liszt, 3 dkg élesztő, 2 tojás sárgája, 2 evőkanál étolaj, 1 evőkanál cukor, tej.
Felfuttatjuk az élesztőt a cukorral, majd összedolgozzuk a liszttel, tojássárgákkal, és annyi tejjel, hogy közepesen kemény tésztát kapjunk, majd beledolgozzuk az étolajat is. Kilisztezett edényben a duplájára kelesztjük, majd ujjnyi vastagra nyújtjuk, és meglocsoljuk kb. 5 dkg olvasztott vajjal vagy margarinnal, és megszórjuk a töltelékkel. Én most nem kakaót, hanem rogácsot (őrölt Szent János kenyér) használtam, és cukrot természetesen.
A megtöltött tésztát ezután feltekerjük, másfél ujjnyi vastag szeletekre várjuk, és kivajazott tepsibe egymás mellé fektetjük, és megöntözzük kb. 5 dkg olvasztott vajjal vagy margarinnal.

A sütőt begyújtjuk, és mindjárt be is rakjuk a tepsit, amíg felmelegszik addig kel a tészta.
Mikor már majdnem készen vannak a csigák, megöntözzük 2-3 dl forró vaníliás tejjel és tovább sütjük míg szép piros lesz.

Ez lett hát a végeredmény.
Megsütöttem pár nap múlva fahéjas változatban is :)

Fehér csokoládé mousse eperrel

Nem vagyok nagy rajongója sem a pohárkrémeknek, sem a fehér csokoládénak, de amikor megtaláltam ezt a receptet a Nők Lapja Konyha egyik számában, arra gondoltam kipróbálom. Ott ribizlivel készült, de az eperszezonra tekintettel lecseréltem a gyümölcsöt.

Hozzávalók:

15 dkg fehér csoki,
2 tojás,
3 dl tejszín,
30 dkg eper,
cukor ízlés szerint

A csokit vízgőz felett felolvasztjuk, majd egyenként hozzáadjuk a tojásokat, ezután gőz felett tovább keverjük, amíg a krém csípős lesz.  Eztán időnként megkevergetve hagyjuk kihülni.
A tejszínt felverjük, majd hozzáadjuk a csokikrémhez.
Az epret a cukorral felfőzzük, majd ha kihűlt, pohárba rétegezzük a fehér csokis-tejszínes krémmel.
Néhány órára hűtőbe tesszük, jól lehűtve fogyasztjuk.

Azóta felülbíráltam az ellenérzéseimet mind a fehér csokival, mind a krém desszertekkel szemben....
Igazán finom volt.

Gesztenyetorta

Anyukám szülinapjára gesztenye tortát sütöttem, ez most egy új változat, első alkalommal csináltam így. Szerencsére bevált, mindenkinek nagyon ízlett.
A piskóához (a méteres receptje eredetileg): 4 tojás sárgáját 26 dkg cukorral habosra keverünk, közben kanalanként hozzáadunk 1 dl étolajat és 1 dl meleg vizet, majd a 4 tojás felvert fehérjét, 25 dkg lisztet és 1 sütőport. Amikor megsült és kihűlt, 3 részre vágtam.
A krémhez felvertem 3 dl tejszínt, majd hozzáadtam 25 dkg ricottát és 50 dkg gesztenye masszát, némi rumot és kóstolás után egy kevés cukrot (nem mértem). Ezzel töltöttem meg a tortalapot, majd kívülről bevontam és díszítettem a tortát tejszínhabbal, és saját készítésű csoki díszekkel.
Ez lett a végeredmény:

Húsvéti kirándulás

Bizony, húsvét már jó néhány hete elmúlt, mégis akkori kirándulásunkkal hozakodnék elő, hiszen olyan szép helyen jártunk.
Jankovac, Horvátország...
Úgy gondolom, nem túl sok ember számára ismerős ez a hely, mivel honfitársaink jobbára a tengerhez közelebbi nemzeti parkokat látogatják inkább (mint Krka vagy Plitvice) de aki szeretne egy szép napot a természetben eltölteni, annak jó szívvel ajánlom ezt a helyet.
A barcsi határátkelőtől kb. 60 kilométerre található ez a pici, ám nagyon szép természeti park,mely autóval és motorral egyaránt jól megközelíthető. És az oda vezető út is igazán szép tájon visz át.

Megérkezve egy szépen gondozott park fogad minket, padokkal, főző helyekkel - és a szabadban főzést kevésbé kedvelők számára egy étteremmel.
Innen indulnak rövidebb-hosszabb túraútvonalak, melyek közül választva megismerhetjük egy picit a környező terület növény- és állatvilágát, és megcsodálhatjuk a gyönyörű vízesést.
Ha valóban igazán gyönyörködni szeretnénk a vízesésekben, akkor érdemes egy tavaszi napot választani. Két éve augusztusban voltunk itt, aszály idején, és ahhoz képest igazán szembetűnő volt a különbség - április javára.

 Mi egy rövidebb túraútvonalat választottunk, kb.másfél óra alatt kényelmes tempóban végig lehetett jutni rajta, majd a túra végén elfogyasztottuk jól megérdemelt húsvéti ebédünket.

http://www.pp-papuk.hr/znamenitosti/jankovac.htm