2012. november 20., kedd

Libasült és hagymalekvár


 A hétvégén életemben először ettem libasültet. Mindig csak hallottam a dicsérő szavakat azzal kapcsolatban, hogy milyen finom, és ezt most tesztelhettem is anyukámnak köszönhetően, aki három libát nevelt, amelyek közül egy a sütőben végezte vasárnap.
A filézett mellét, combokat illetve a szárnyakat sütöttük meg - a csontosabb aprólék a későbbiekben lesz levesnek elkészítve.
Egy tepsiben felhevítettünk libazsírt (a tűzhelyen), amikor jó forró lett, bele került a korábban besózott-beborsozott libahús, és 1 fej fokhagyma, egész gerezdekben. A zsír egyébként jó sok volt, majdnem ellepte a húsokat. Így sütöttem kb.10-15 percig, majd ezután került lefedve a sütőbe 175 forkra, nagyjából 2 órára. Ekkor leöntöttem róla a zsír java részét (nagyon sok volt a zsír - eleve sokkal kezdtük a sütést, aztán a húsból is kisült jócskán) és 15 percig még pirítottuk.
Töltött libanyak is készült, együtt sült a hússal: a nyakbőrbe lett töltve - ezt  anyukám készítette. Aprított libamellből (nyersen keverte bele), főtt tojásból, áztatott kenyérből, aprított hagymából, nyers tojásból álló keveréket készített, ami majorannával, sóval, borssal és kevés delikáttal ízesített. Amikor beletöltötte a nyakbőrbe, akkor azt összevarrta spárgával, hogy a sütés alatt benne maradjon a töltelék. A kész libanyakat szeletekre lehetett vágni.
Miközben a húsok sültek, addig készítettem a köreteket: hagymás tört krumplit és hagyma lekvárt. A krumpli igazán egyszerű: a főtt, leszűrt krumplihoz libazsírban sült hagymát kevertem, és összetörtem (nem pürésítettem, csak úgy nagyjából törtem össze krumplinyomóval).
A hagymalekvárhoz 5-6 lila hagymát megpucoltam, karikákra vágtam. Étolajat hevítettem egy lábasban, amikor forró volt, egy jó evőkanálnyi kristálycukrot szórtam bele, majd karamelizáltam. Szépen megolvadt a cukor, belekerült a hagyma is, és néhány perces kevergetés után sóztam, borsoztam, vörös bort és kevés vizet öntöttem rá, és szép lassan készre pároltam.
Nem maradt más hátra, mint a mű kóstolása.
Hmmmmmm.....






2012. november 3., szombat

Emeletes évfordulós torta

 Szüleink 40. házassági évfordulóját ünnepeltük két héttel ezelőtt, és erre a nagy eseményre egy emeletes torta készítését terveztem egyrészt az alkalom nagysága miatt, másrészt a viszonylag sok meghívott vendég miatt.
Nem kis fejtörést okozott, hogy milyen ízűek legyenek az emeletek, naponta más íz mellett döntöttem, az formával és díszítéssel kapcsolatban is ugyanez volt a helyzet.
Végül is az egyik szint gesztenyés lett (ezt már korábban szerepeltettem itt a blogon), míg a másik szint diós-grillázsos ízű lett, amire internetes kutató munkával akadtam, Tortaimádó blogján.
A recepteket nem is ragoznám most,mindent a csatolt linknél található receptek alapján készítettem.
Mindenképpen szerettem volna egy szépen díszített tortát készíteni, ezért cukormázból készítettem néhány dekorációs elemet.
Elsőként tojás fehérjéből, porcukorból egy csepp ecet hozzáadásával cukormázat készítettem, amellyel elsőként megrajzoltam a dísz kontúrját, majd kicsit folyékonyabb anyaggal kitöltöttem a kontúrokat (Elsőként fehér papírra megrajzoltam a mintát filctollal, majd arra sütőpapírt raktam, erre készült a cukormázas rajz.) Mivel száradás után vékonynak találtam a és féltem attól, hogy eltörik, az előzővel egyező módon még egy réteget "húztam" rá, így már sokkal stabilabbnak tűnt.
Így nézett ki ekkor:


Amikor ez is teljesen megszáradt, akkor készítettem el a végleges formáját, színezett cukormázzal és ehető cukorgyöngyökkel díszítettem. A szalagon a felirat elkészítését nem vállaltam cukormázzal lévén, hogy első alkalommal csinálok ilyesmit, és elrontás esetén már nem lett volna idő a javításra. Maradt tehát az alkoholos filc...

Fondantból készítettem rózsákat: 6 evőkanál vizet összekevertem 1 evőkanál zselatinnal, majd felmelegítettem egy nagyobb edényben. Mikor felmelegedett, hozzá adtam 2 evőkanál olvasztott margarint és 2 evőkanál mézet, majd kb. fél kiló porcukrot. Jól összegyúrtam, majd a hűtőbe raktam (fóliával becsomagolva) úgy 2 órára, majd ezután próbálkoztam a formázással. Készítettem fehér, piros és fekete virágokat. A színesekhez formázás előtt gyúrtam ételfestéket. Ha kicsit kemény a cukormassza, egy picit bevajazott kézzel könnyebb átgyúrni, aztán lehet is kialakítani a tetszőleges formájú virágokat. Én rózsákat választottam, ezek tényleg egyszerűen elkészíthetők, elsőre nem akartam bonyolult formákat.

A kész cukormassza

Az első rózsáim

A torta összeállításánál ami balul üthetett ki, az minden meg is történ.
Először is elromlott a turmixom, ezért halasztanom kellett a torta összeállítását. Ezután mire hazaértem a szíves cukordísszel, az vagy 6-7 darabra tört, a diós piskóta szintén, amikor ketté vágtam. A bevonó massza nem igazán akart megkötni, elég folyós maradt (5 deka margarin, 4 dl tejszín, és némi zselatin volt benne).
Mindezek a viszontagságok után ilyen lett a kész torta:


A dekoráció szerencsére addig kitartott,  míg a desszertre került a sor, és mindenkinek nagyon tetszett - csak én nem voltam megelégedve annak tudatában, hogy ennél szebbet szerettem volna. Az ízekkel viszont semmi baj nem volt, nagyon finom volt mindkét szint.