2012. július 16., hétfő

Szlovénia újra

Úgy alakult, hogy idén ismét Szlovéniában kirándultam. Megint csak egy napos volt az út, de nem a tavalyi "non-stop" típusú, azonban egy valami ugyanaz volt: a hajnali indulás.
Reggel 4.20-kor már lent kellett lennem a megállóban, és várni a buszt - ami pontosan meg is érkezett. A többi utast is összeszedtük a felszálló helyeken, és vettük is az irányt első megállónk felé. A technikai szünetet nem számítva - Lendván álltunk meg elsőként, ahol egy rövid városnézésre jutott csak időnk - ez a város a szlovéniai magyarság központja.

 
Szent István szobra a katolikus templom előtti téren
 
A lendvai vár "alulnézetből"
A színház épületének egyik oldala. Az épületet  látogatása Makovecz Imre tervezte, az épületet 2004-ben fejezték be

A rövidke városnézés után Dobrovnikba vitt az utunk, ahol megkoszorúztuk a községben található Szent István szobrot, majd egyik fő célállomásunk, az orchidea farm látogatása következett.
Egy 5 eurós belépőjegy megváltásával, egy helyi - magyar nyelvű - vezetővel bejártuk a trópusi kertet, ahol az orchideákon kívül különféle trópusi növényeket láthattunk, és szerezhettünk róluk információkat, illetve megismerhettük egy kicsit azt a technikát, amellyel a trópusi éghajlatot biztosítják e növények számára.

A trópusi kert bejárata


  



Az előcsarnokban található orchideák néhány példánya. Egy fajta orcideát termesztenek, rengeteg színváltozatban, melyek 2-2,5 év után kerülnek innen az üzletekbe, és persze itt helyben is megvásárolhattuk néhány példányukat.

 
  

Az itt látható növények nagy többsége valamikor a mi lakásunkban is megtalálható volt, de sajnos a klíma közel sem volt olyan jó, mint itt a "trópusokon", ezért rövid úton tönkre is mentek sajnos.
Mikor végig jártuk a helyet, még mindig maradt egy jó óránk az ebédig, ezért leparkoltunk a közeli tónál, megnéztük az erdőben a Szent Vid kápolnát, és a Szent Vid kutat, 


  

 
elidőztünk picit az energia pontokon (több pont is található a tó környezetében, ahol leülve, elidőzve testünk különböző pontjaiba energia áramlik, azonban erről többet nem tudtam meg, mivel a helyszínen nem volt tájékoztató ezekről), majd egy tó melletti rövid sétával vissza is értünk a buszhoz, és mentünk is az ebédünk helyszínére.
Az ebéd egy nagyon klassz kis vendéglőben volt, melynek neve Pri Lujzi. Megérkezéskor egy díjnyertes bort kóstoltunk, majd egy pincében található étteremben ettük meg az ebédet, ami nagyszerű volt. Nem volt benne semmi különleges, otthoni ízek, legfejjebb nem ebben a párosításban szoktuk ezeket az ételeket fogyasztani.
Zöldség leves volt (főként zellert lehetett érezni), illetve gombás hajdina leves. Második fogásként egy natúr szelet egy fokhagyma ízesítésű barna mártással, egy szelet hús, aminek a tetején sonka és sajt volt, ehhez hagymás krumpli és krumplis gánica, és jó adag saláta tökmag olajjal meglocsolva. És ha ez még nem lett volna elég, desszertként gibanica. Nagyon fimon volt az összes fogás.

A második fogás - már ami látható belőle. Az akksim épp lemerült,  telefonnal készült a kép.

Gibanica
A kényelmesen elköltött ebéd után elbuszoztunk még Ptujba, szintén egy rövid városnézésre. Felmásztunk a várhoz, onnan élveztük a kilátást a városra, majd a belvárosban is tettünk egy sétát fagyizással egybekötve.

 
Kilátás as várból a városra és a Drávára

A belváros
 


Igazán kellemes napot töltöttünk el itt, közel a magyar határhoz. Szép helyeket láttunk, finomat ettünk és ittunk, mi kell még?
A fagyisnál mondták, hogy egyre több  magyar turista érkezik Ptujba, ami szerintem érthető is. Nem feltétlenül kell többszáz kilométert utazni, ha egy szép napot szeretnénk kirándulással eltölteni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése