Egy nem tipikus vasárnapi ebéd...

Ma mindenképp olyasmit szerettem volna főzni, ami nem igényli azt, hogy a konyhában legyek, hanem szépen fődögél magában amíg én mást csinálok.
Ezért gondoltam,babot készítek, mert az sokáig készül, és elég, ha néha-néha ránézek, nem főtt-e szárazra. Szombat este beáztattam a babot, hogy ezzel egy kicsit meggyorsítsam az eseményeket - már amennyire ez bab esetében lehetséges.
Egy hőálló tálba beleraktam pár szelet nyúl húst, füstölt csontot, 1 evőkanál lisztet, majd erre pakoltam a beáztatott babszemeket. Ezekre jött még 1 sárgarépa negyedelve, hasonlóképpen egy fehér répa, aztán egy közepes hagyma kockákra vágva, 2 babérlevél, 1 evőkanál paprika krém, egy púpos teás kanál őrölt paprika, ugyanennyi  majoránna, kevés őrölt bors, 2 dl paradicsomlé, végül 2 darab erős paprika (kicsi, szárított változat). Ezután felöntöttem annyi vízzel, hogy a tálban levő alapanyagokat éppen ellepje, majd lefedve betoltam a forró sütőbe.

Sót egyelőre nem tettem bele, mert nem tudtam, hogy a füstölt csont és a paprika krém mennyire sós. Időnként ránéztem, hogy alakul az ebédem éppen, megkóstoltam, sóztam, megkevergettem.
Nagyjából 2,5 órán keresztül volt a sütőben, mire megfőtt.

A hosszú főzési idő miatt szépen ráégett az edényre, de ezen ráérek majd akkor mérgelődni, amikor megpróbálom elmosni a tálat. Szerencsére ennek azonban nem volt semmi negatív hatása az ízekre.
Nem az a tipikus vasárnapi ebéd, ennek ellenére friss kenyérrel, sózott lila hagymával isteni volt.