Lúdláb torta

Amikor hajtás van a munkában, elég sok csoki fogy, hogy egy kicsit pótoljuk az elveszett energiákat. És persze fogy a süti is, szigorúan valami csokis változat. Ilyenkor a közeli üzletben leginkább lúdláb tortát szoktunk venni, amiről mindig azt gondoltam: ahhoz képest, hogy cukrászdában készült, igazán finom. Ez viszont csak addig volt érvényes, amíg nem kaptam meg a kolléganőmtől a receptet, és el nem készítettem otthon. Azóta egyébként már számtalan alkalommal elkészült mindenki megelégedésére.
Nagyon egyszerű sütemény, nem igényel sok időt.
Az alaphoz 4 tojásból kakaós piskótát készítettem.
A krémhez egy vanília pudingot és 1 púpos evőkanál kakaót kikevertem 3,5 dl tejjel, majd felraktam főni. Amikor a tej felmelegedett, hozzá adtam még 5 deka összetört csokit, majd sűrűre főztem a pudingot. Kihűtöttem, majd 20 dkg puha margarint, 12 dkg cukrot és a csoki pudingot habosra kevertem, lecsepegtetett meggybefőttet kevertem bele, majd a kakaós piskótán elegyengettem. Ezt bevontam 10 dkg olvasztott csokival (amibe 2-3 evőkanál étolajat is kevertem), majd a hűtőbe raktam néhány órára.

Barack

Még karácsonykor sütöttem barackot, amit ajándékba adtam oda néhány embernek. Igazából ez gyerekkorom egyik kedvenc süteménye, mindig a régi lakodalmak jutnak róla eszembe, mert ez a sütemény minden alkalommal elkészült. Nem egy bonyolult dolog, mégis nagyon mutatós szerintem. Láttam már, hogy zöld-pirosra festik, de számomra ez a kombináció mindig is idegen marad ugyanúgy, mint a levél nélkül készített változat. Hiszen az adja meg a végleges formáját, ami hasonlatossá teszi egy igazi gyümölcshöz.

Hozzávalók: 30 dkg cukor, 10 dkg zsír, 2 tojás sárgája, 1 kk. szalakáli, 2 dl tej, 75 dkg liszt. 

Az alapanyagokat összegyúrtam, majd  dió nagyságú gombócokat készítettem, amelyeket sütőpapírral bélelt tepsire helyeztem, egymáshoz nem túl közel, majd megsütöttem.

A készre sült gombócok már félgömb alakúak voltak, amelyeknek a közepét kikapartan egy hegyes kés segítségével. Vigyázni kell azonban, mert könnyen összeroppanhatnak, ha kicsit görcsösebben fogjuk a művelet közben.

A töltelékhez felhasználtam a kikapart kekszet, amihez 2 dl tejet, 2 ek. rumot, 15 dkg vajat, 10 dkg cukrot adtam, ezt jól kikevertem, majd vissza töltöttem a kekszekbe vájt üregbe. Kettő darabot "összeragasztottam", majd ételfestékkel mindkét oldalukat pirosra festettem. Én kézzel csináltam, nem pedig ecsettel. Így sokkal könnyebb, viszont azzal számolni kell, hogy az ételfesték nem könnyen szedhető le. Amikor minden darab szép piros volt, mindegyiket megkentem tojás fehérjével, és kristály cukorba forgattam, majd mindegyikbe egy-egy levelet dugtam.

Picit pepecselős, de szerintem nagyon mutatós a végeredmény, megéri foglalkozni vele. Nem utolsó sorban finom is, pedig igazán nem sok összetevő kell az elkészítéséhez.

 

Fehér csokis mascarpone torta szederrel

Húsvétkor volt készült ez torta, bár az igazi apropó nem ez volt. Húsvét vasárnap volt ugyanis pici unokahúgom keresztelője, ezért mindenképpen szerettem volna egy fincsi tortát a nagy napra. Persze, ő még csak nézegethette, nem ehetett belőle.
Az ötlet nem eredeti. Ugyan én gondoltam ki, hogy mi is kerüljön a tortába, de amikor körülnéztem a neten láthattam, bizony ez az ízkombináció már többeknek is eszébe jutott. Legalábbis ami a mascarponét és a fehér csokit illeti. Vannak ízek, amelyek sokak számára összeillenek.
Bár gyakran készülnek krémsajt alapú torták keksz alappal, én mégis jobban kedvelem a piskótát. A szokás hatalma talán.
Ehhez a tortához a marcipános csokitortámnál használt fehér piskótát képzeltem el. És ha már elképzeltem, akkor meg is sütöttem persze.
A krémhez 50 dkg mascarponét kikevertem 2 dl tejszínnel és 2 kanál porcukorral. Vízgőzön megolvasztottam 20 dkg fehér csokit, és ezt is a krémhez kevertem. Valójában nem volt rá szükség, azért biztos ami biztos egy kevés instant zselatint is kevertem bele. Mivel ajándékba ment a torta, nem szerettem volna, ha még fogyasztás előtt szétcsúszik.
A kihűlt piskótára került tehát ez a krém, és amíg a gyümölcsöt elkészítettem, addig a hűtőbe került.
Úgy 4 dl vízbe kristály cukrot tettem (nem mértem, csak úgy találomra) és felforraltam. Ekkor bele raktam egy csomag (450 grammos) fagyasztott szedret, és néhány percig főztem. 2 lapos evőkanálnyi étkezési keményítőt kikevertem egy kevés vízzel, és lassan a gyümölcshöz adtam, mert azt szerettem volna, ha nem színtiszta zselé lesz, hanem egy kicsit krémesebb réteg kerül a krémre. Még forrón hozzá kevertem fél csomag hagyományos zselatint (persze előbb vízzel elkevertem és felforraltam). Amikor kihűlt a gyümölcs, és kezdett összeállni, akkor öntöttem a mascarpone krémre, és így került vissza a hűtőbe, hogy teljesen megdermedjen. Amikor a zselé megdermedt, levettem róla a torta formát, akkor így nézett ki:

Aztán felszeletelve:

 

Utólag kiderült, hogy a szeder jó választás volt, mivel az édes krémhez édes gyümölcs kívánkozott.

Kukorica darás prósza

Ha csak magamnak sütök, általában egyszerű piskótákat készítek, nem pepecselek mindenféle krémes-habos sütemények elkészítésével. Ez a mai is egy ilyen alkalom volt, és most a választásom egy kukorica darás prószára esett. Elég póriasan hangzik, de hogy egy kicsit modernebb legyen a kivitelezés, került bele ricotta és gyümölcs is. A recept egyébként teljesen új volt számomra, egy ismerőstől jutott hozzám.

Hozzávalók 

a tésztához:

12 dkg puha margarin

20 dkg cukor

1 tojás

15 dkg liszt

15 dkg kukorica dara

1/2 csomag sütőpor

cirtomhéj

2 dl víz

gyümölcs 

a krémhez

1 doboz ricotta (25 dkg)

3 evőkanál porcukor

vanília kivonat

citromhéj

citromlé

A margarint a cukorral (fele-fele használtam kristály illetve barna nád cukrot) és a tojással kikevertem. Nem szükséges géppel, kézi habverővel is könnyedén megoldható. Hozzá adtam a lisztet, kukorica darát, sütőport, citromhéjat, az aprított gyümölcsöt (nálam ez őszibarack befőtt volt, 5-6 db a felezett fajtából) és a vizet. Simára kevertem, felét egy sütőpapírral kibélelt kerámia sütőtálba öntöttem.

Eztán a krém hozzávalóit is összekevertem, és a tepsiben levő tésztára egyengettem és betakartam a tészta másik felével, és mehetett is a sütőbe. Elég hosszú ideig sült nem túl forró sütőben , nehogy megégjen kívülről és a belseje nyers maradjon.

A végeredmény igazán finom lett, a ricottának köszönhetően  a megszokott prószákhoz képest ez egy "ünnepibb" változat, a joghurtos pitéhez hasonló ízvilággal.

Milliomos szelet

Fogalmam nincs, miről kaphatta ez a sütemény a nevét - hacsak arról nem, hogy ugyan milliomosnak nem kell lenni az elkészítéséhez, de nem tartozik az legolcsóbban elkészíthető sütik közé. Azonban nagyon kiadós, és finom, minden ráköltött forint nagyon megéri :)
Már többször elkészítettem, de még soha nem sikerült lencsevégre kapni. Nem, mintha elszaladt volna, de nagyon hamar elfogyott és nem jutott idő a fotózgatására.

Hozzávalók a tészta réteghez:

17 dkg liszt

12 dkg margarin

5 dkg nádcukor (persze normál kristálycukor is megfelel)

csipet só

Az anyagokat elmorzsoltam, majd egy sütőpapírral kibélelt tepsibe szórtam és kézzel egyenletes vastagságúra nyomkodtam, majd megsütöttem.
Ekkor  nekiláttam a karamell rétegnek, aminek a hozzávalói:

5 tubus sűrített tej

2 evőkanál nádcukor (lehet enélkül is akinek a tej elég édes)

10 dkg margarin 

nagy csipet só

A sűrített tejeket kinyomtam egy kis lábasba. Bele került a margarin, a cukor és a nagy csipet só is, majd lassú tűzön 1-1,5 órát folyamatosan kevergetve főztem. Nagyon kell vele vigyázni, egy pillanat alatt oda tud égni! Nagyjából kétharmadára sűrűsödött a krém, amikor késznek minősítettem, és ráöntöttem a tésztára. Kicsit megrázogattam, hogy szép sima legyen a felülete, majd hagytam kihűlni.
A karamell rétegre csoki került: 20 dkg étcsokit olvasztottam fel, 3 evőkanálnyi étolajjal, majd elegyengettem a sütim tetején. Szintén finoman megrázogattam a simaság érdekében, majd amikor az egész kellőképpen kihűlt, beraktam a hűtőbe.
A szeletelés nem ment túl szépen, a vastag csokiréteg eléggé kifogott rajtam, nem lettek szépségdíjasok a szeletek. Szerencsére, ez az ízekre semmiféle negatív hatással nem volt. Öcsém szülinapi extra ajándéka volt, úgy érzem sikert arattam vele :)
Íme a képek:

A karamell réteggel kapcsolatban még egy gondolat... Korábban a Lidl-ben kapható kondenz tejből készítettem, nagyon jó lett az eredmény, de sajnos ez a termék nagyon rövid idő alatt eltűnt az üzlet polcairól. Később tesztként egy másik típusú, üveges kondenz tejjel próbálkoztam, nem igazán tetszett, közel sem volt olyan jó az eredmény. Viszont ez a mostani, tubusos sűrített tejes változat lett a legjobb, és a leggyorsabb megoldás is, mindenképpen ennél maradok.

Mézes francia krémes

Javában tart a krémes szezon, de nálunk nagyon régen nem volt, főként a gyér tojás "termésnek" köszönhetően.  Mondjuk, a mostani receptekkel igazából nem is kell szezonálissá tenni a krémest, hiszen pudinggal készülnek és tojás fehérjével, ami nem a fokozott veszélyzónába tartozik, mint a régi tojás sárgájávan készült változatok.
Nézelődve a neten rábukkantam erre a mézes tésztával készült receptre, ami számomra újdonság volt. A krém ugyanaz, mint amivel anyukám a hagyományos krémest készíti, de a lapok egészen mások. Megtetszett, hát közös koprodukcióban megcsináltuk anyukámmal. Ő készítette a lapokat - ez a művelet a kisujjában van, én pedig nem szeretem csinálni - én pedig a krémes részt alkottam meg, és összeraktam a sütit.
A mézes lap  miatt legalább 1 napot állni kell a süteménynek, hogy szépen szeletelhető legyen, de igazán megéri ezt a kis várakozást.

Hozzávalók a lapokhoz:

1 tojás + 1 sárgája
10 dkg cukor
1 evőkanál méz
1 mokkáskanál szódapor

5 dkg margarin

30 dkg finomliszt

A mézet és a margarint mikróban megolvasztottuk, majd hozzáadva a többi hozzávalót tésztát gyúrtunk (egy pici tej is kellett hozzá), majd tepsi hátulján 2 lappot sütöttünk.

Eztán készült a krém, melyhez először 5 tojás fehérjét felvertem, majd hozzá adtam 10 dkg cukrot, és azzal még kevertem néhány percig.

Következő lépésként 2 csomag vanília pudingot 10 dkg cukorral és fél liter vízzel megfőztem, és még forrón hozzákevertem a tojáshabhoz. Óvatosan kevertem, hogy ne törjön össze a hab, hozzá adtam még egy teljes csomag instant zselatint (persze normál, főzős zselatinnal is készíthető, kinek mi van otthon). Megvártam, míg a krém langyosra hűlt, ekkor rásimítottam az egyik mézes lapra, erre 4 dl felvert tejszín (ezúttal Hulalát) jött. Következett a másik mézes lap, amire 10 dkg olvasztott csoki és 2 evőkanál étolaj keveréke került.

Óvatosan még aznap lehasítottunk egy darabot belőle, annyira jól nézett ki. De igazán szépen csak másnap lehetett szeletelni, addigra puhult meg a mézes lap.

Briós II.

Igazából, azt hiszem ez egy fonott kalács recept eredetileg, de én nem akartam fonni, így lett belőle briós.
Mostanában szeretek kelteket sütni. Egyrészt mert szeretem az otthoni péksütiket, másrészt pedig egész jól sikerülnek, így van kedvem máskor is nekiállni.

A briós hozzávalói:

1 kg liszt

15 dkg cukor

csipet só

1 kocka élesztő

6 dl tej

10 dkg olvasztott margarin

A hozzávalókból a margarin kivételével tésztát dagasztottam, legvégül az olvasztott margarint bele dolgoztam. Kelesztő tálban 1 óra alatt szépen megkelt. Ekkor picit átgyúrtam, majd elfeleztem a tésztát, majd minden felet még 8 darabra vártam. "Kígyót" sodortam mindegyikből - akkorát, hogy egy csomót tudjak rá kötni. Megkentem mindegyiket egy kevés tejjel elkavart tojás sárgájával, aztán megszórtam mákszemmel vagy szezám maggal. Így sütöttem készre.